Haszonélvezeti jog

A haszonélvezeti jog egy vagyoni értékű jog, ami az ingatlant vagy ingóságot terheli. A haszonélvezeti jog értéke kiemelt, egy nagyon erős jogtípus, de nem egyenlő a tulajdonjoggal. Ahhoz, hogy a tulajdonjogot és a haszonélvezeti jogot megkülönböztessük ismernünk kell a tulajdonos jogait. A tulajdonos jogai: birtoklás, használat (lakhat a házában), hasznosítás (ültethet a kertjében), hasznok szedése (eladhatja a kertben termett gyümölcsöket), rendelkezés joga (eladhatja az ingatlant, és megterhelheti pl. zálogjoggal). A haszonélvező jogkörébe az első négy jog tartozik bele, ezekkel teljeskörűen élhet a tulajdonos helyett, vagyis birtokolhatja más tulajdonát, használhatja azt és beszedheti a hasznait, viszont nem rendelkezhet vele. A haszonélvező nem adhatja el az ingatlant, nem terhelheti meg kölcsönnel azt.

A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvezeti jog létrejöhet szerződéssel és szerződés nélkül. A szerződés nélkül létrejött haszonélvezeti jog leggyakoribb esete az özvegyi haszonélvezeti jog. A haszonélvezeti jog ingyenesen, illetve ellenérték fejében is létrejöhet szerződés alapján, ingatlan esetén pedig be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba még akkor is, ha öröklési jog útján keletkezett. Vonatkozhat az egész ingatlanra, de akár bizonyos hányadára is.

A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn. Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető meg. A határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn.