A végrendelet az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. Ahhoz, hogy törvényesen végrendeletnek minősüljön egy okirat, két minimális feltételt kell megvalósítania. Az egyik, hogy bizonyíthatóan az örökhagyótól származzon. Ez azt jelenti, hogy végrendeletet például nem tehet senki megbízott útján. A másik, hogy az örökhagyó vagyonáról rendelkezzen. Érdekes megjegyezni, hogy a törvény nem köti ki a konkrét örökös kinevezését az okiratban. Tehát létezhet olyan végrendelkezés is, ami kifejezetten egy illető (vagy több személy) kizárását tartalmazza. Teljesen életszerű példa, ha valaki azért ír meg egy végrendeletet, hogy hozzátartozóját kitagadja.
Végrendelkezni csak személyesen, közjegyző által készített közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek pedig csak a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kivételes esetben van helye. Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. Fontos megjegyezni, hogy a gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik, valamint a gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.
Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező azt
a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy
c) a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.
A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el. A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá, ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.
Írásbeli magánvégrendelet tanúja nem lehet olyan személy, aki
a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
b) kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését;
c) írástudatlan.
Fontos, hogy az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.
Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet. A végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. Aki vak, írástudatlan vagy olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.
Amikor valaki élete végét látva gondoskodni szeretne vagyonáról, írásba foglalva nyomot hagy végakaratának. Hogyan kell úgy rendelkeznie, hogy azt halála után pontosan a leírtak szerint hajtsák végre? Első és talán legfontosabb szempont, hogy csak olyan nyelven lehet írásbeli magánvégrendeletet tenni, amit az örökhagyó is ért. Az egyértelműség kedvéért ennek nem kell feltétlenül az anyanyelvének lenni. Lényeg az, hogy ha saját maga írja, akkor azon a nyelven képes legyen papírra vetni. Ha pedig mással íratja, akkor el tudja az adott nyelvet olvasni.
Az okiratban ezen kívül meg kell jelölni a keletkezés idejét. Egyértelműen ki kell tűnnie az írásból, hogy az örökhagyó mikor készítette a végrendeletet. Ennek egészen belátható gyakorlati oka van. Ugyanis csak így lehet eldönteni például több végrendelet esetén, hogy melyik a legutolsó és egyben érvényes dokumentum. De akár az okirat valódiságára is lehet belőle következtetni.
Az elkészült végrendelet érvényességéhez elengedhetetlen, hogy az örökhagyó aláírja az iratot. Ha a végakarat nem fért el egy lapon, akkor a lapokat meg kell számozni. Így azonnal kitűnik, ha esetleg utólag bárki kicserélne egy-egy oldalt, vagy szeretne eltüntetni belőle bizonyos részletet. Ha a végrendelkező sajátkezűleg írja a magánvégrendeletet, akkor a fentebb leírtak szerint elegendő a több lapból álló iratot megszámozni. Abban az esetben viszont, ha más készíti a dokumentumot, nem csupán számozással kell ellátni, hanem minden egyes oldalt az örökhagyó és a tanúk is alá kell írjanak.
Végrendeletet ügyvédi segítséggel is el lehet készíteni, ami egyfajta formai biztonságot nyújt. Emellett az így letétbe helyezett okiratokat egységes rendszerben őrzik. A Magyar Ügyvédi Kamara működteti a végrendeletek központi nyilvántartását, mely lehetővé teszi, hogy közjegyzők és bíróságok elérhessék a dokumentumokat. Az ügyvédeket ilyen esetben szigorú szabályok kötik a közléssel kapcsolatban (az ügyvédek által készített végrendeletek (haláleseti rendelkezéseket tartalmazó okiratok) központi nyilvántartásáról szóló 3/2006. (X.16.) MÜK Szabályzat). A Magyar Ügyvédi Kamarával történő közléssel egyidejűleg 10.000 forint nyilvántartási díjat kell fizetni. A nyilvántartáshoz szükséges nyilatkozat a Kamara honlapjáról letölthető.